A nagymamák azok, akik igyekeznek elkényeztetni az unokákat, és ebbe az imádott ételek, sütemények elkészítése is szervesen beletartozik.
Amikor a 80-as évek gyermekei voltak a nagyinál látogatóban, akkor mindenféle finomságból jutott az asztalra bőven.
A nagymamák különleges tulajdonsága, hogy bármilyen alapanyagból hihetetlen finomságokat készítenek ma is, de akkor is így volt ez, amikor az árukészlet jóval szerényebb volt.
Nem lehetett őket zavarba hozni. Mivel a legtöbb háznál alapvető élelem volt – és ma is az – a tej, így a nagymamám akkor is tudott finomsággal szolgálni nekünk, unokáknak, ha ezen kívül nem volt nagyon más a háznál.
Ha nagyon váratlanul érkeztünk a nagymamánkhoz, és nem volt felkészülve fogadásunkra, akkor tejet melegített és kenyérből, kalácsból, zsemléből vagy kifliből szelt a még langyos tejbe. Megszórta cukorral, és kész volt a levesnek is beillő, de a desszertbe is beillő finomság.
A mostani generáció számára nemcsak ismeretlen, de talán az ehetetlen kategóriájába tartozhat az a szintén tejalapú étel, amelyet csak tejlevesként neveztünk. A tejet némi víz vegyítésével feltették főni nagyszüleink, szüleink. Amikor kellő meleg volt, hozzáadagoltak cukrot, és amikor már főtt a tej, hozzáadták a tésztát. A tészta megpuhulásával a tejleves is kész volt.
Ejj, de szép idők voltak ezek. Te is emlékszel hasonlókra gyermekkorodból?
További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!
Tartalom: szodasszifon.co.hu | képek: pixabay.com