Ma tollal írunk, de régen ugyanezt pennával tettük. Nagyszüleink és az ők őseik tintába mártogatták a tollat és azzal írtak. A tintába mártogatós fémtollat használták elődeink, de még korábban szó szerint toll volt a toll. Ez azt jelenti, hogy madártollat használtak fel az íráshoz. Eleinte ugyan nádból próbáltak készíteni pennát, de rájöttek, hogy a madártoll még annál is sokkal jobb. Bármelyik madár erősebb szál tolla megfelelő volt az íráshoz, azonban a lúdtoll minősült mégis a legjobbnak. A gazdagabbak azonban előszeretettel használták a hattyúk tollát, mintha még az is az anyagi helyzetükről tanúskodott volna, míg a szegényebb családokban a holló vagy a varjútoll volt használt. Az sem volt mindegy, hogy melyik szárnyból tépték a tollat, ugyanis a jobb szárnyból szerzett toll a bal kezesek számára volt alkalmas használat és fordítva, a balszárnyból kihúzott toll a jobb kezesek számára volt illeszkedő.

Az írásra való toll elkészítése eleinte mindenkinek a saját dolga volt. A megfelelő vastagságú toll kiválasztása után azt megedzették, vagyis tűz felett és forró vízben erősítették a toll szerkezetét. A szár belét eltávolították, és a külső hártyától is megtisztították a tollhegyet. Az így maradt kemény tollhegyet a megadott szögben megmetszették. Ehhez egy speciális tollkést használtak. Az elkészítés több időt vett igénybe, mint maga a használhatóság tartott.

Olyan különleges hangulata lehet az igazi pennával való írásnak. A mai rohanó világban se időn, se kedvünk tintába mártogatni a tollat, helyette inkább vásárolunk egy újat. Mégis, ha valami újat és mégis régit szeretnél kipróbálni, akár saját magad is készíthetsz pennát. Igaz, hogy ma már speciális tollkésként megteszi a sniccer. Készítsd el a saját pennádat:

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

Tartalom: szodasszifon.co.hu | képek:  | videó: https://www.youtube.com/watch?v=89tJ7UPpl1Q&list=PLqKGpGDX3DNHm2vSFq_D7hx3DejYAwuMi