Éppen ez, a lehetőségek jóval szűkebb köre késztette a gyerekeket arra, hogy a kevés játékkal is jól érezzék magukat. A természetet, a környezetet is gyakrabban használták játékaik színhelyeként. Keresték a barátokkal, kortársaikkal való kapcsolatot, sokkal jobban érvényesült a testmozgás, főleg csapatban.
Amikor nem a természetben voltak, és nem volt kezük ügyében egy játék sem, akkor is tudtak játszani. Ahhoz elég volt madzag, gumi, üveggolyó, akár sár is.
Talán mindenki, aki a 80-90-es években volt diák, játszott olyan játékokat, amelyhez elég volt egy iskolai füzet és írószerszám. Ilyen volt a torpedó, az akasztófa, a csirkebél és az ötödölő nevű játék is.
Az iskolai élményeket felelevenítő, annak televíziós műsorváltozata az az Ötödölő, amelynek levezénylését Héder Barnának és Palik Lászlónak köszönhetünk. Az 1990-es évek egyik telefonos játéka volt ez. A betelefonáló játékos választhatott, hogy kivel, vagy mivel szeretne megmérkőzni, ugyanis a két műsorvezető egyikét is kérhette játékostársának, és dönthetett úgy is, hogy a számítógéppel venné fel a versenyt. Természetesen, ez utóbbit kevesen választották, mert egy számítógéppel felvenni a versenyt már akkor bátorságnak tűnt.
Tartalom: szodasszifon.co.hu | képek: pixabay.com (a képek illusztrációk) | videó: https://www.youtube.com/watch?v=Jd18fVYHlOo