A múltból felidézni jó, főleg, ha ahhoz kellemes emlékek kötődnek. Úgy, mint iskolai emlékek. A minap általános iskolai osztálytalálkozón voltam, ahol a megjelent osztálytársak régi fotókat hoztak a közös éveinkről, és az egyikük elhozta magával az akkori naplóját. A napló sokkal inkább emlékkönyvként funkcionált.
Leginkább a lányok indították körútjára az emlékkönyvet, ami azt jelentette, hogy egy a napló tulajdonosa egy általa kedvelt személynek átadta a könyvecskét, hogy abban hagyjon maga után valamilyen emléket. Ez bármi lehetett, mindenkinek a fantáziájára volt bízva, így kerültek az emlékkönyvbe kupír papírral (ezt a szót mikor mondtad ki utoljára?) megrajzolt mesefigurák, idézetek (internet híján olykor nem is odavaló tartalmú), sorminták.
Gyermekkorunkból talán már semmilyen tárgyi emlék nincs meg, de néhány előrelátó szülő vagy gyerek saját maga gondoskodott arról, hogy néhány, gyerekkorából nagyon kedves ruhadarab, könyv, játék megmaradjon. A könyvek között talán az iskolai emlékkönyv is megmaradt.
Ha most jutott eszedbe, hogy neked is van egy ilyen emléked, akkor keresd meg, lapozd fel. Nagyszerű élményben lesz részed.
További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!
Tartalom: szodasszifon.co.hu | képek: pixabay.com