Alaksza Tamás javaslatára, a főszerkesztő Dargay Attilát, a rajzfilmrendezőt kérte fel egy emblematikus magyar figura megtervezésére. 1967. április 20-án jelent meg az első három képkockából álló rajzsor, Kajla és az őrsi ki-mit-tud címmel. Ettől kezdve három, négy éven keresztül keresték a kis úttörő kutya karakterét, tulajdonságait, míg végül valóban a Pajtás jelképe lett. Néhány év alatt az egyetlen magyar képregényhőssé vált, amely valóban népszerű volt a tíz-tizennégy évesek körében. Kajlát képregényfigurának találta ki Dargay Attila, a történeteket pedig Alaksza Tamás, majd Szigeti Piroska írták. Az úttörőmozgalom, és ezzel együtt a szocializmus jelképe volt, akinek minden története a mozgalom körül zajlott. A legtöbb alkalommal úttörő rendezvényeken keveredett kalandokba, és több alkalommal a többi szocialista ország hasonló főszereplőit is vendégül látta. Csak a nyolcvanas évekre „lazult” ez az elkötelezettség, amikor már a Pajtás önálló mellékleteinek névadója lett, mint például Kajla magazin, és a szórakoztatás vált feladatává.
A fénykor
1967-től híres képregények jelentek meg a Pajtásban: Zórád Ernő ezekben az években rajzolta Hunyadi József forgatókönyve alapján előbb a Fekete lovag, később Mark Twain Az indiánok földjén c. történetét. A tudományos-fantasztikus történetek közül Kuczka Péter A vasfejű, és Alaksza Tamás Az Orion 8. kalandjai érdemel figyelmet. 1970-ben jelent meg az Erich Kästner regénye alapján készült Emil és a detektívek.
1972-től Sebők Imre, Endrődi István, majd Korcsmáros Pál rajzainak közlésébe kezdtek. Ebben az évben jelent meg Fazekas Attila első képregénye, Az ujvári kaland. Két év múlva a Fekete ablakok c. történetével még megjelent, de Cs. Horváth Tiborral kialakított együttműködése más lapokhoz kötötték.
A vég
Megszűnt a Pajtás tudatos képregény irányvonala, amely az irodalmi műveken alapuló történelmi, ismeretterjesztő, és tudományos fantasztikus történetekre épült, megfelelő írói csoporttal a háttérben. Új rajzolókat kerestek, nem túl nagy sikerrel. Donáczi Tibor, Görög Júlia, és Szitás György munkáit közölték, de ezek messze elmaradtak a Pajtás hagyományitól. A válság jelei voltak ezek, amelynek következtében 1978-ra eljutottak arra a pontra, hogy már nem kerestek új rajzolókat, hanem kizárólag a francia Vaillant-ból (Pif) vettek át képregényeket. Ez volt a legegyszerűbb és a legolcsóbb megoldás. Megjelent Rahan, a tűzhajú (Francia Tarzan), Fekete Farkas az indián, és természetesen Dr. Justice. A nyolcvanas évek végén a Fülesben megjelent képregények újraközlésével próbálkoztak.
szodasszifon.hu/Kép: Vatera