Míg nagyanyáink dudorászták, fütyörészték és énekelték a népdalokat, addig számunkra az leginkább csak az iskolai kötelező énekórákon tűnt fel. Egyes, hagyományőrző családok, közösségek körében még ismertek a népdalok, és a népi hangszereken való játék, de ez egyre kevesebbeket érint.
A néptánc valahogy sosem ment ki a divatból, a mai napig nagy népszerűségnek örvendő, amely során népzenére ropják fiatalok és idősebbek is a táncot. A néptáncot gyakorló fiatalok nemcsak a lépésekkel ismerkednek meg, hanem a népzenével is. Számukra ezek a dallamok nem idegenek. Igenis jelen van életükben a népdalok éneklése, ám, akinek nincs köze se a néptánchoz, se a hangszereken való játékhoz, azok számára idegen ez a világ.
A népzenénk a kultúránk része, nem véltelenül énekeljük az iskolában is. Ahogy Bartók Béla megfogalmazta „A népzene a természet tüneménye”, hiszen amit szavakkal nem tudtak kifejezni, azt megtették dalban.
A népzene őszinte, szókimondó, amely végigkísér egész iskolai tanulmányaink során. Énekórákon sorra csendültek fel a népdalok, mégis idővel teljesen a háttérbe tud szorulni. Persze csak akkor, ha háttérbe szorítjuk. Generációról generációra más zenei irányzatok tűnnek fel, aminek a kor fiataljai általában hódolnak, de a hagyományőrzés mégis mindig és majdcsak mindenhol jelen van. Ez amolyan nemzeti kötelességünk is. Meg kell őrizni gyökereinket, hagyományainkat. Lehet azonban ennek más formáját is választani, és tették is többen, amikor a zenei előadók beépítették a népzene hangszereit, elemeit, dalait hangzásukba. Talán azonnal eszünkbe jut a Nox, a Holdviola, és a Csík Zenekar.
A népzene, és a népzenét is felhasználó zenekarok közül bőven lehet válogatni az, de hogy arról mi a vélemény, és milyen igény van rá, az csak a befogadótól függ.
További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!
Tartalom: szodasszifon.co.hu | képek: hungarianfolk.com, mylittleadventure.com | videó: youtube.com