A színek ugyan különbözhettek, de sosem volt kihívó, kirívó. Nemcsak munkára fogták be ezeket a cipőket, és nemcsak munkavédelmi lábbeliként használták, hanem a megterhelt gerincű, egyre gömbölyödő kismamák is ezt a fajta cipőt viselték. Hordta ezt a fodrászatban dolgozó, sokat talpaló fodrásztól kezdve a bolti alkalmazotton át a gyárban folyton álló munkára fogott asszonyok egyaránt.
Talán mindenkiben felsejlett az a kép, amelyet akkor láthattunk, ha a 80-as években voltunk gyerekek.
A jó szellőzés érdekében lyukacsos anyagú lábbeli orra és sarka is szabad volt. Szintén a jobb szellőzés biztosítása érdekében, vagy azért, hogy a konyhai bútordarabokat, az óvodai berendezési eszközöket lábujjal is megtapasztalják? A fáradt lábak védőjének szánták. Vízhatlan változata ugyan szárazon tartotta a lábakat a kívülről érkező nedvességgel szemben, de a vízlepergető anyag azt is magával vonta, hogy az egész napos munka után a lábak kellően beleizzadtak a cipőbe.
A kismamacipő viselete nem állt meg a babát váró és a dolgozó nők körében, hanem kényelemes lábbelit jelentett az idősebb korosztály számára is.
További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!
Tartalom: szodasszifon.co.hu | képek: pixabay.com